Ahogy gondoskodunk, olyan világot teremtünk

ahogy.jpg

Meggyőződésem, hogy minden társadalmi deviancia a kisgyermekkorból gyökerezik. A későbbi traumákra való reakcióink és a rezilienciánk is. Az életünk, a testi-lelki egészségünk, a kapcsolataink, az egész társadalmunk működése múlik a gyerekkori sebeinken. Nem kifejezetten egy-egy seben, hanem a tartós, dominánsan jelenlévő általános szülői attitűdön. Ami természetszerűleg a szülök saját - a kor adottságaiból következtetve vélhetően szintén sebzettségben fogant - gyerekkorából ered.

A probléma generációkon átívelő és rendszer szintű; a szülők nem kapnak megfelelő információt és emberi támogatást, viszont az elvárás velük szemben és a nyomás rajtuk óriási. Ebben aligha lehet jól működni. Ezeknek mind következménye az autoriter és a laissez-faire nevelés, ami egy elnyomó, nem biztonságos társadalmat teremt, rengeteg egyenlőtlenséggel és igazságtalansággal, amelyek újabb sebeket ejtenek.

A túl korai, erőltetett szeparáció és a túl korai, erőltetett elválasztás, a természetes önállósodás hátráltatása / erőltetése, a büntetés és jutalmazás, a megszégyenítés, a bántalmazás, a minősítések, a gyerek személyét, testi adottságait érintő negatív kritikák, a túl kevés és a túl sok korlát, a túl gyenge és a túl kemény korlátok, a sablonokba erőltetett, egyedi fejlődési ritmust és adottságokat ignoráló gondozás mind arra predesztinál, hogy felnőttként az emberi kapcsolati dinamikáinkban áldozati vagy agresszori szerepbe csússzunk, kompenzációként megalomániába kerüljünk, hatalmat / vagyont / pozíciót / szépséget / fiatalságot / népszerűséget / figyelmet hajszoljunk, öngyűlöletbe / önpusztításba csússzunk, mint pl. mentális betegségek, függőségek, testképzavarok...

Ezek a társadalmi devianciák minden kultúrában másképp jelennek meg. Az ezer féle seb ezerféleképpen hegesedik és lesznek akadályai a teljes, önazonos életnek, és válik az ember automatikusan, közvetve vagy közvetlenül ön- és / vagy közveszélyessé, ezzel egy beteg és rosszul működő társadalom alkotóelemévé.

A probléma rendszerszintű. De az ördögi körből kilépni mindannyian az egyedi önismeretünkkel és a szemlétváltásunkkal fogjuk tudni.

Ahogy gondoskodunk, olyan világot teremtünk. ❤️🤱🏻🌍✨

A bejegyzés trackback címe:

https://gyermekagy.blog.hu/api/trackback/id/tr5018484381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása